„Haszontalannak érzem magam!”
„Úgy érzem, egész nap nem csináltam semmit!”
„Mire befejezném, kezdhetem elölről!”
„Semmi látszata az egésznek!”
Ismerős valamelyik? A soha véget nem érés? A feleslegesség érzése? Ha nem is mindig, de rád tör néha?
Milyen sokat hallom a háztartást vezető hölgyekkel folytatott beszélgetésekben ezeket, és az ehhez hasonló mondatokat.
Olyanoktól, akik nagyon is aktív életet élnek. Gyermeket nevelnek, főznek, bevásárolnak, ügyet intéznek, vigyáznak, etetnek, mosnak, sebet kötöznek, könnyeket szárítanak, meghallgatnak – vagy akár már nagymama szerepben teszik ugyanezt.
Ezt nevezzük láthatatlan munkának. Ami csak akkor látszik, ha nincs kész.
De miért kellene emiatt haszontalannak éreznünk magunkat? Mert nem biztos, hogy közvetlenül látszik a végeredmény? Mert nem jár érte fizetés? Vagy mert csak rövid ideig látható, amit csináltunk?
Hadd súgjak meg neked valamit, kedves hölgy olvasóm!
Igenis látszik!
A gyerekek nőnek, tiszta ruha van rajtuk (na jó, egy darabig), az ebéd finom (volt, mert elfogyott – de pont ez a bizonyítéka annak, hogy jó volt!), a lakáson meg hidd el látszik, hogy takarítva szokott lenni.
Írhatnék mindenféle tudományos dolgot ezzel kapcsolatban, hogy már ennek is van világnapja, és hogy enélkül a társadalom összeomlana, de nem fárasztalak ezzel.
Csak azt kérem, ! Gondold végig aprólékosan, hogyha legközelebb úgy éreznéd, hogy nem csináltál egész nap semmit, akkor állj meg egy pillanatra mennyi mindent is csináltál! Mi is volt az a semmi? Mi volt az, amivel eltelt az egész nap?
Mondom aprólékosan!
Akár papírra is vetheted.
És most húzd ki magad, készíts egy finom teát, és miközben megjutalmazod magad pár perc pihenővel, bátran gondold azt, hogy ma is hasznos voltam.
És egyébként holnap is az leszek! 
Polgárné Papp Katalin
EMCC akkreditált EIA Senior Practitioner diplomás coach és mentor
Iratkozz fel ingyenes füzetemre!
… hogy győztesen, megerősödve jöjj ki egy nehéz élethelyzetből!
